2008. június 25., szerda

Rizsleves

Shakjamuni herceg, mint Gótama a vezeklő hét álló esztendőn át kereste a megváltó gondolatot. Először tanítókhoz fordult, de nem volt elégedett az eredménnyel, mert nem vezetett a megismerésre és lelki megnyugvásra. Végül a Nérandsara folyó melletti erdőben telepedett le, és hat éven át meditált. A világtól eltávolodva, célja eléréséhez a legkegyetlenebb önsanyargatást választotta. Maga alá húzott lábakkal ülve, gondolatait erőszakosan egy pontra irányítva a legszigorúbb aszkézisban várta éveken át a megváltás pillanatát. Mivel ezzel sem ért célt, megtagadta magától az emberi test minden követelését, semmilyen táplálékot nem vett magához, folytonos főfájásban és lázban csont-bőrre soványodott. Egy napon ismeretlen emberi hangokat vélt hallani. Egy csónak úszott le lassan a folyón, benne öreg szitármester ült, s adott tanítványának tanácsokat. „Ha túl lazán hagyod a húrokat, hamisan szól a hangszer. Ha túl feszesre húzod, a húr elpattanhat. A középút a jó…” Gótama maradék erejét összeszedve a folyó felé indult. A csónak elhaladt, őt pedig utolsó ereje is elhagyta és összeroskadt. A végsőkig legyengült, csonttá soványodott embert meglátta egy pásztorlány. Egy csésze rizslevessel hozzásietett és megkínálta. Gótama elfogadta, és elfogyasztotta az egyszerű ételt, amitől kissé visszatért az ereje, s folytatta a fügefa alatt meditációját. E nap éjjelén érte el a hétesztendei keserves keresés, gyötrelmes vívódás és lemondás után a szívszakadva várt megvilágosodást. Szelleme egyre magasabb régiókba szárnyalva felismerte a dolgok végső összefüggését, a saját és valamennyi élőlény számtalan, korábbi újraszületését és létformáit. Felismerte a négy nemes igazságot: a szenvedést, a szenvedés okát, a szenvedés megszüntetését, és a szenvedés megszüntetésére vezető utat. E naptól nevezik Gótamát, a vezeklőt Buddhának („megvilágosodott”- nak, „felébredett”-nek), és ettől számítják a buddhisták a Mester pályafutását. Buddha megvilágosodásának napjáról immár 2500 éve minden évben a holdnaptár szerinti december 8-án megemlékeznek a buddhista kolostorok szerzetesei, és ma már a világ minden táján a buddhisták. A hagyomány szerint ezen a napon rizslevessel kínálják meg az embereket.

2008. június 24., kedd

Hamarosan...

Épp ma bezsélgettünk arról, hogyan válik egy tanítvány mesterré. A legfontosabb, az első lépés a felelősség belátása. S mi az OK? Minden tanítvánnyal, minden emberrel, s majd minden érző lénnyel azonosulás. A régiek ezt úgy mondták: eggyé leszel minden lénnyel. Felismered majd, hogy cselekedeteiddel, szavaiddal és gondolataiddal szenvedést okozol. Ennek visszahatásaként magad is szenvedést fogsz tapasztalni, illetve gátakat emelsz saját fejlődésed útjába. Így hát csiszolódsz majd, és a cselekedeteid, szavaid és gondolataid is alakulni fognak. Törekedj rá. Ebben az alakulásban születik meg a Mester, amely mindnyájunkban jelen van. Csak fel kell ismerned.

20080624

Tudod jól, nem szeretném azt, hogy vakon kövesd mindazt amit tanácsolok a gyakorlásod folyamán. Azt azonban elvárom, lásd meg azok okát és szükségességét. Hidd el, nem az az igazán fontos, hogy az emberi cselekedetek kifelé milyennek látszanak, hanem hogy azoknak mi a mozgatórugója, milyen tudati irányultságból fakadnak. Az OK. és ebből OKOZAT lesz. A Hajlékony Munka Stílusa csodálatos harcművészet. Tanulásod-, az ÚT kezdetén a mozgás és e világ megismerésére való őszinte törekvés és az élet törvényeinek elfogulatlan elfogadása áll, már amennyire ezek a normális emberi tapasztalás körébe esnek. Tapasztalat. csak így juthatsz előre.

Chan előtt

Chan előtt a hegyek hegyek voltak, s a fák fák. Chan alatt a hegyek a szellemek trónusai voltak, s a fák a bölcsesség hangjai. A Chan után a hegyek hegyek voltak, s a fák fák...

Arc

Mutasd meg nekem a te eredeti arcodat, mielőtt a szüleid megszülettek volna!

Vízcsepp, benne a mindenség

Minden dolog, még a legkisebb vízcsepp, vagy az idő legrövidebb pillanata is azonos a mindenséggel. A megvilágosodásban átélheted ezt az igazságot. Az élmény pedig nagy biztonságot ad. A Mesterek úgy tanítják, a nem megvilágosodott ember saját énjének rabja. De ez az én, amelyet ő igazi önmagának tekint, csak időleges, mely nem az ő tulajdonképpeni lényege. Igazi énünket nem pillantottuk meg. Ezért (is) kell gyakorolnunk.

Nyolc Ág

...helyes nézetek. ...helyes elhatározás. ...helyes beszéd. ...helyes viselkedés. ...helyes életmód. ...helyes törekvés. ...helyes gondolkodás. ...helyes elmélyedés.

Kínai Bölcselet

A folyó most a tengerhez ér,
a csónak visszafordul és tétován megáll,
még gyönge illat csupán a hajnali szél,
a sötét lombok közt majd hangjára talál,
többé nem aratok és nem vetek,
a Hold áttetsző, a felhők rejtelmes tusjelek,
rózsaszínt húz közéjük egy rikoltó madár,
a hegy felől itatós pára száll,
ablakomból messze kóborol a fény,
magányom serceg a tollam hegyén,
ébred a világ, és én talán meghalok,
játékos szellő, majd hajtsd be az ablakot!

... ezt gébicsnek köszönhetem...

2008. június 18., szerda

az átok

-Mester! Árthat nekem egy átok?
-Nem árthat – felelte mosolyogva a Mester
-De mester, biztos, hogy nem árthat?
-Most már nem biztos...

DaZhongDao 2008

Az idei nagy tábor más lesz, mint eddig volt. Rohan a világ körülöttünk, legalább mi lassítsunk le néha. Csodálatos dolog az Eget nézni nyári éjszakákon, vagy kissé mélán magad elé olykor, de mindig érzékeld a környezetet magad körül. Fel kell fedezni a szépséget! Az idei tábor más lesz ugyan, de egyben tanuld meg látni a születendőt. Lassan lezárul egy korszak. Lezárul a sarjadás korszaka. Talán bölcsebben és így teljesebben élhetünk, gyakorolhatunk fejlődhetünk. A Mester azt mondaná, hogy az életet lassan kell élni, máskülönben nem adtak volna nekünk ennyi időt rá. Sose sajnáljuk az időt, hogy gyönyörködjünk ennek a világnak szépségeiben, az újban, a születendőben. Mert ezt, a következő korszakot is igyekszünk a maga telhjességében megélni! Most kezdődik...

az elmúlás nem eltűnés

LaoZi így mondta: Ég, Föld könyörtelen, hogy a Tízezer Dolgot múlandóságra ítéli, és a Csodás Mindentudó könyörtelen, hogya népet veti szalmakutya sorsára Ég, Föld hatalmas fújtatója elé?
Az elmúlás nem eltűnés, s a mozdulatok mindújabb indulások.

vidd véghez!

Ha elkezdesz valamit, csináld végig! Dolgod befejeztével értékeld felül mindazt, amivel addig foglalkoztál, mert csak akkor látod meg igazán, mi jött létre általd. Ha a kertész félúton abbahagyná a kert alakítását, és újba kezdene, sosem érné el a tökéletességet, fáján sosem teremne igazi gyümölcs. Aztán közeledvén a dolgod végéhez mind nagyobb erőfeszítés szükséges a befejezéshez. Ezért tartom nagyobbnak azt, aki kevéssé tökéletes dolgokat VISZ VÉGHEZ, de tanul belőlük, mint aki folyamatosan kontár munkát végez, de meg vagy győződve róla, hogy azok egyre teljesebbek és tökéletesebbek. Ha egyszer abbahagyjuk a futást, nehéz újrakezdeni

a cölöp

... gyakorlás közben kidőlt egy cölöp. Cserélni kellett, így kerestem egy nagy fát - melyből jó cölöp lesz, hogy becipeljem a FALUba. Kinlódtam, szakadt rólam a víz.

- Nem kell segítség? - kérdezte a Mester.
- Á, bírom Mester! Bírom. - mondtam, de már nem tudom, nem emlékszem, mennyi időt töltöttem el az akáctörzs rángatásával, de sokat, az biztos.
- Nem megy sajnos. - mondtam belátóan. - nem próbáltad igazán! - tette hozzá a Mester.



Akarattal minden sikerülhet. Ha visszatekintesz a múltba, a korábbi gyakorlásokra, minden könnyűnek tűnik. Egy szerzetes - még Kínában - azt mondta nekem; "az életet hátrafelé értheted meg, de csak előrefelé élheted". És valóban, így van ez. A Mester megmutatta nekem, hogy lélekjelenléttel és erős összpontosítással minden megoldható. Te is sokszor érezted már, hogy a cél távolinak, messzinek tűnik. Minél nehezebb a feladat, minél nehezebb a cölöpfa, annál édesebb a jutalom, annál jobban ízlik a gyümölcs. Gyakorolni nem fizikálisan kell, mint inkább a bensőddel. Hittel, lélekkel, kitartással, alázattal, erős akarattal - hogy lépésről lépésre, tovább juss.

eldöntöttem, hogy nem fogok

Arra jutottam, hogy mindenképpen döntést kell hoznom. Így tehát eldöntöttem, hogy nem fogok.

mi dolgod másnap?

Az emberek azt hiszik, mindent meg tudnak tanulni egyszerre. De kérdem én: mi dolguk lenne akkor másnap?

A mester és a tanítványok megpihentek a fűben. Buddháról, a helyes tudásról, hitről beszélgettek, miközben a Mester hallgatott. Egyszer csak felemelte a teáscsészét, és töltött tanítványainak. Ők látták, hogy a mester egyesével megtölti a csészéket, azonban még annál is tovább: a forró tea sűrű, kövér patakokban végig nem csordogál az oldalán. Egyikük aztán nem bírta megállni, szóvá tette a Mesternek a dolgot: „Mester, Mester! A csésze tele van. Nem fér bele már több.” Ő csendesen így felelt: „Hallgatva az elmélkedéseteket a Chan -ról, arra a megállapításra jutottam, hogy igencsak hasonlítotok ezekre a csészékre. Hogy is mutathatnám meg nektek Buddhát, ha ki nem ürítitek előbb a csészéteket?

A dolgod az, hogy lépésről lépésre haladj. Így ver igazi, erős gyökeret a Tan, és a Harcművészet benned.

2008. június 17., kedd

A Tó

Nehéz. Tudom és látom, mikor küzködsz, érzem az őrlődést, mikor azt érzed, nem megy a gyakorlás. Kérlek fogadj el valamit tőlem. Bármennyire is fontosnak tartod a ragaszkodást az érzelmekhez, igyekezz tőlik megszabadulni olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.

-Én vagyok ez a tó – mondta a szerzetes, majd bedobott egy nagy követ, amely hatalmasat csobbant, majd elmerült. – Mit látsz? – kérdezte
-Fodrozódik a víz felszíne.
-Igen. Most várj egy kicsit, lássuk mi lesz – bíztatta a szerzetes
-Értem, Mester! – kiáltott fel türelmetlenül a tanítvány – a hullámok lecsitulnak, a tó felszíne síma lesz, melyben megpillanthatom az eget.
A mester elmosolyodott és bólintott. Hozzátette:
-De a kő ott marad a mélyén.

Minden gyakorlás benned nyomot hagy. Ha ragaszkodsz ehhez, a Tó vize sohasem simul ki, sohasem pillanthatod meg az eget a tükrében. Nem haladhatsz. Gyere el a következő gyakorlásra, majd a következőre, a következőre a következőre, a következőre, a következőre....

a bölcsesség benned van

Azt mondják, hogy a Bölcs harmóniában él másokkal, akkor is, ha azok véleménye eltérő, a bolond az azonos véleményen lévőkkel sincs harmóniában.

Légy olyan, mint Buddha! Mikor úgy érzed, sok a gond, kissé kilátástalannak tűnnek a dolgok, ülj a földre, és pihenj egy kicsit, mosolyogj! A bölcsesség akkor érik majd meg benned, mikor bátran szembe tudsz nézni az élet által rád mért nehézségekkel. Mindig kívülállóként szemlélődj, ezért mindenből a helyes következtetést tudod levonni. Ne adj tanácsot, vezesd rá az embereket a helyes útra. Ne harsogj, hiszen a hallgatás többet mond minden szónál. Tudnod kell azt is, hogy a Bölcsek gyakran egyedül vannak. Így válhat az élet igazi mesterévé. Egyensúlyt teremtenek, mert mindenkivel megtalálják a hangot.

2008. június 10., kedd

teaültetvény

Zhang Mester megpihent, dús fűben, öles fák alatt. Nyitott tenyerével megsimogatta a fűszálakat.

- Olyan régen történt... Nagyapám - aki már akkor is olyan öreg volt, mint egy hegy - teacserjéket ültetett. Azok olyan kicsinyek voltak, hogy a legkisebb szél is erőteljesen a földhöz, a porba hajtotta törékeny, vékony száraikat. Egy ember kinevette ezért, de Nagyapám csak legyintett, és ültette tovább a fitatal cserjéket. Az ember azán csúnyán megszólta, hogy minek ülteti a teát, hiszen úgy is meghal, így aztán soha nem élvezheti a forrázatokat. De Nagyapám csak ültetett tovább. És tudod mit? Ha jól emlékszem, vagy nyolc éven át, minden tavasszal szüretelt, és bizony igen csak élvezte a forrázatokat.

No látod, így gyakorolj, így, ilyen lelkülettel élj. Mert minden lehetséges, csak csináld! Én akkor szerettem meg a teát. Mikor iszom, mindíg Nagyapámra is emlékezem egy kicsit.

csúcs és a szamár

Ha felértél a csúcsra, szálj le a szamárról!

S mit jelent ez? ... Amikor az utazó felér a csúcsra, megpihen. Minden utazó, aki felér a csúcsra láthatja a tovaúszó fellegeket, az alatta elterülő csodálatos panorámát; hegyeket, folyókat, falvakat, madarakat az égen. A szamarát pihenteti, legelteti, már nincs szükség rá.

Boddhiszattva ösvényét járom. A szamarak nem mások, mint különböző hitrendszerek, melyekkel egyénenként foglalkozunk. Mit számít, melyikkel, ha elvezet a csúcshoz? Olyan sok szamár van! Van chan szamár. De neked, lehet, hogy taoista szamarad van. Másoknak keresztény, iszlám, zsidó ... ha a csúcsra értél, hagyd a szamarat. Hagyd el közbenső tapasztalatokat is. Mindegy már hogy a Te utad szenvedéssel, vagy örömmel volt teli.

Ne engedj egy szirmot se lehullni észrevétlen. Óvatosan gerebjézd a megbarnult leveleket. Gondold el, milyen nehéz bárminek Utat találnia a létezésbe.