A Tó

Nehéz. Tudom és látom, mikor küzködsz, érzem az őrlődést, mikor azt érzed, nem megy a gyakorlás. Kérlek fogadj el valamit tőlem. Bármennyire is fontosnak tartod a ragaszkodást az érzelmekhez, igyekezz tőlik megszabadulni olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.

-Én vagyok ez a tó – mondta a szerzetes, majd bedobott egy nagy követ, amely hatalmasat csobbant, majd elmerült. – Mit látsz? – kérdezte
-Fodrozódik a víz felszíne.
-Igen. Most várj egy kicsit, lássuk mi lesz – bíztatta a szerzetes
-Értem, Mester! – kiáltott fel türelmetlenül a tanítvány – a hullámok lecsitulnak, a tó felszíne síma lesz, melyben megpillanthatom az eget.
A mester elmosolyodott és bólintott. Hozzátette:
-De a kő ott marad a mélyén.

Minden gyakorlás benned nyomot hagy. Ha ragaszkodsz ehhez, a Tó vize sohasem simul ki, sohasem pillanthatod meg az eget a tükrében. Nem haladhatsz. Gyere el a következő gyakorlásra, majd a következőre, a következőre a következőre, a következőre, a következőre....